Régi képeslapok, régi történetek

Első képeslapunk a Bihar Megyei Régészeti és Történelmi Egylet múzeumát ábrázolja. Az egylet 1872-ben alakult id. Gyalókay Lajos kezdeményezésére. Első elnöke Dőry József főispán lett, az alelnök id. Gyalókay Lajos, aki az egész egylet tevékenységét koordinálta. A titkári teendőket két premontrei paptanár, Barlanghy Adorján és Cséplő Péter vállalta.

Az előzőleg összegyűlt régészeti anyagot a Széchenyi téri vármegyeháza két termében állították ki. Gyalókay Lajos a választmány megbízásából 1875-ben egyleti közlönyt indított, Régészeti és Történeti Közlemények címmel. Egy év alatt hét száma jelent meg, majd érdektelenség miatt megszűnt. Rómer Flóris kanonok, elismert régész 1877-ben, Váradra érkezése után bekapcsolódott az egyleti munkába.

Bár a gyűjtemény gyarapodott, a vármegye 1879-ben visszavette a két termet, ezért a múzeumi anyagot a Gazdasági Egylet epreskerti házában helyezték el, a mai labdarúgópálya környékén. Mivel akkoriban ez a hely a város szélének számított, a Pray György utca mélyén levő múzeumot alig látogatta valaki. Az 1855-ben megtartott tisztújítás után – amikor Rómer Flóris lett az elnök és dr. Karácsonyi János a titkár – az akkor már 4737 darabot számláló gyűjteményt az egykori Apáca, későbbi Szilágyi Dezső utcában, a Tóth Ferenc-féle ház két szobájába helyezték át. Állandó és időszakos kiállításokat is szerveztek itt.

Az egylet évkönyveket is kiadott. Az első 1888-ban jelent meg, a második 1893-ban, a harmadik 1897-ben, a negyedik 1902-ben, az ötödik 1909-ben. A hatodik és egyben az utolsó 1913-ban Biharvárad néven látott napvilágot. Az egylet nevében 1890-től Nagyvárad is szerepel Bihar megye mellett.

Látva a gyűjtemény gyarapodását, s tudva, hogy a gazdag Ipolyi-gyűjtemény is Váradra kerül, Schlauch Lőrinc bíboros telket ajánlott fel egy múzeum építésére. Gyűjtést indítottak és tervpályázatot írtak ki. Ennek id. Rimanóczy Kálmán lett a nyertese 1891-ben. Ekkor már Bunyitay Vince volt az egylet elnöke.

A latin szertartású püspökség kertjéből a múzeum számára kiszakított telek előtt 1893 októberében egy utat nyitottak a Fő utca irányából a Schlauch tér felé. Egy évvel később hivatalosan is átadták a forgalomnak Múzeum utca néven. A következő évben hozzákezdtek a múzeum építéséhez is. 1895. november 1-jére épült fel a historizáló, túlsúlyban neoreneszánsz stílusjegyeket viselő épület, s a következő év június 27-én nyitották meg ünnepélyesen. Az eseményt az 1896-ban kiadott Emlékkönyvben örökítette meg dr. Karácsonyi János.

Megnyitásakor a múzeum kilenc teremből állt. Az előcsarnokból a nagyterembe vezető neoreneszánsz díszkaput Bunyitay Vince saját költségén faragtatta. Mivel a kiállítási tárgyak egyre szaporodtak, 1910-ben ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján újabb öt – két földszinti és három alagsori – teremmel gazdagították a múzeumot.

1971-ig eredeti rendeltetésének megfelelően használták az épületet. Akkor a görög menekültek beszállásolása nyomán teljesen tönkretett, majd felújított római katolikus püspöki palotába költöztették a múzeumot, a régi épület pedig pionírház, majd kisiskolások klubja lett.

*

A második felvétel az egykori Bihar Megyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet múzeumának egyik belső termét ábrázolja. Az átrendezett múzeum jelentősebb kiállított tárgyait, műkincseit termenként Papp Lajos mutatta be az 1943-ban megjelent városismertetőjében. Ebből idézek most:

„A múzeum előcsarnokától jobbra az első terem Bölöny Sándor történelmi és művészeti értékű könyvtárát foglalja magába. A második teremben az egylet ősrégészeti gyűjteménye van elhelyezve. Mammutfogak, ősmedve koponyák, kőeszközök a régebbi és újabb kőkorszakból, a réz- és vaskorszakból. Az ártándi sírlelet, a lovas és a ló koponyája, aranygombok.

E második terem közepén kezdődik a múzeum érmegyűjteménye. A harmadik teremben folytatódik az érem- és bankjegygyűjtemény. Ebben a teremben kerámiai emlékek vannak felhalmozva. Érdekes többek között a céhkancsók sorozata és egy nagyméretű gabonás edény a népvándorlás korából.

A negyedik teremben érdekes fegyvergyűjtemény van, a középkortól kezdve a XIX. század végéig, és a vár árkában talált sodronying. A falakon magyar történelmi arcképek, Várad látképei stb.

Az ötödik sarokteremben kerámia- és diplomagyűjtemény, Várad régi fényképei, színlapjai láthatók. A hatodik, hosszúkás terem falain híres főpapok olajfestésű arcképei (Telekessy István egri püspök – Rákóczi kedves püspöke –, Bartakovics Béla egri érsek). A fal melletti és a terem közepén álló tartókban főként ötvösműgyűjtemény foglal helyet. Különösen említésre méltó közülük egy erdélyi zománcos ékszertartó szekrény, egy strucctojás serleg és egy ananász serleg.

A kelet felé néző termek elég üresek. Az egyik sarokban román népi hímzések. Az egyik keleti teremben Pállik Béla Rubens-kópiája. Érdekes egy régi menyasszonyi láda. Innen egy másik termen át a nagy kupolaterembe jutunk.

Ennek egyik hosszanti déli falán Molnár József nagy bibliai kompozíciója ékeskedik: »A tizenkét éves Jézus a templomban«. Jobbra és balra tőle Staudinger Ferenc két fára festett képe: »Madonna angyalokkal« és »Szent János Patmosz szigetén«.

A terem nyugati falán Bihari Sándor alkotása: »Zsigmond király találkozása Ulászló lengyel királlyal Szent László sírjánál 1412-ben. « Ezt a képet József királyi herceg ajándékozta Nagyvárad városának. A múzeumban csak letétben van. [Vissza is helyezték a városháza dísztermének falára, eredeti helyére.] Szemben vele, a nagyterem keleti falán Kovács Mihály nagy képe: »Krisztus kibékíti a gazdagot és szegényt«. A terem északi falán az ajtó felett, Than Mór festménye: »Vitéz János latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost«. Az ajtótól jobbra Tardos Krenner Viktor mitológiai festménye: »Európa elrablása«.

A nagyterem egyik fő dísze a menyői vörösmárvány reneszánsz keresztelőkút, amelyet 1514-ben ajándékoztak a menyői egyháznak. Említésre méltó még Ligeti Antal tájképe: »A Thököli vár Késmárkon« és Schlauch bíbornok terakotta mellszobra. Méltán foglal itt helyet az ő szobra, mert ő ajándékozta az egyletnek a kert telkét, a városnak pedig a Múzeum utca helyét. 1895 előtt mind a kettő püspöki veteményeskert volt. Kovács- és Molnár festményeit is Schlauch bíboros adományozta a múzeumnak.

A nagyteremben látható még egy szfinkszes reneszánsz kőfríz, melyet a várban találtak. Az előcsarnokban pedig több csúcsíves kődarab a várbeli régi székesegyházból és egy középkori lovag kisméretű szobra. Az előcsarnoktól jobbra a múzeum kis könyvtárszobája van, kb. 3500 kötettel.”

*