A kör bezárul – Hazatérnek Weiss István képei
A nagyváradi színház egykori, ma Frankfurtban élő fotográfusának, Weiss Istvánnak életmű-kiállítást szervez április végén Anima – Lélek címmel a váradi Slash Light Kulturális-Művészeti Egyesület. A részletekről Mészáros Varga Erzsébet, az egyesület elnöke és Illés Imre kreatív igazgató tájékoztatta lapunkat.
Weiss Istvánt mentoruknak is tekintik, tudását, önzetlenségét, segítőkészségét nagyrabecsülik, hangzott el többször is a Slash Light Kulturális-Művészeti Egyesület képviselőivel, a tárlat főszervezőivel folytatott beszélgetésünk során. Ezért merült fel az életmű-kiállítás terve és a meghívás; a megnyitóra a fotóművész is hazajön Váradra. A szervezés jól halad, a helyszín és az időpont is megvan már, tudtuk meg Mészáros Varga Erzsébet egyesületi elnöktől és Illés Imre kreatív igazgatótól.
A fotókiállítást a Posticum Ifjúsági és Kulturális Központ kápolnájában április 24‑én, vasárnap 15.30 órakor nyitják meg, a képeket pedig legalább egy hónapig megcsodálhatják az érdeklődők. Weiss István képeiből egyébként a Székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színházban van állandó kiállítás, árulta el Mészáros Varga Erzsébet, s arra is kitért, hogy Weiss István annak idején nemcsak az előadásokat fotózta, hanem plakátokat, montázsokat és díszletfotókat is készített. Műterme volt Nagyváradon, és fotóstársával, Krajnik Erbsz Tiborral közös kiállításai igencsak szúrták az akkori rendszer kiszolgálóinak szemét. Bár Weiss István Bukarestben is fotóriporterkedett, mégis a váradi színház fotósaként ismerik legtöbben éppen azért, mert munkái eltértek az akkori korszellemtől. Ahogyan ő fényképezett, azt tanítani nem lehetett, született fotóstehetség, mondta az egyesület elnöke, s hozzátette: „Ha van a művészetnek istene, akkor ő küldte hozzánk Weiss Istvánt, hogy mentorunk legyen, és őáltala ismertük meg azt, hogy a művészetnek van olyan oldala, amelyben nemcsak a művészi attitűd, hanem a magas szakmai igényesség is nagyon fontos és meghatározó.”
A Szabó József Ódzsa rendezővel való barátságáról egyébként így vall Weiss István: „Legendás barátság volt a miénk, ami a síron túl is tart. Számomra sokkal több volt, mint barát. Apapótló, Mester, Példakép. A szférák közös rezgése volt bennünk. Ugyanazt gondoltuk és akartuk. Hogy ennek az embernek a lelki nagyságát, művészi zsenialitását fel tudjam teljes valójában fogni, kéne még egy fél élet. Bármit mondanék róla, kevés és lapos. Közhely! Mikor meghalt, valami eltört bennem. Szerencsém volt, inkább isteni kegyelem, hogy a barátja lehettem és vagyok a mai napig. Remélem, ő is így gondolja. Színházi rendezései határozták meg a későbbi munkáimat. A stílus, amit kialakítottam, az ő rendezéseiben gyökeredzik. Ha bárki megnézi a képeimet, észreveheti, hogy én most is színpadban gondolkodom. Csak az én képeim nem olyan nemzetmentők, mint az ő rendezései. Ezért tudtam más lenni, mint ami a fotográfiában helyénvaló manapság. Istennek hála! A színház, talán a legősibb művészet, hagyta kirepülni gyermekeit. Köztük a filmet és a fotográfiát. Kérdés, hogy a gyermekek tudnak‑e még repülni.”
De térjünk vissza Nagyváradra, hiszen a Posticumban mintegy száz képét láthatjuk majd az alkotónak április 24-től. Az alkotások tematikus egységekbe rendeződnek, melyek szervesen követik egymást, végigvezetve a nézőt az élet nagy dilemmáin – árulta el Illés Imre. A múlt, a jelen, a jövő, a hit, a fohász vagy az epilógus azok a fogalmak, melyek köré az egységek épülnek.
A kiállítást Mészáros Varga Erzsébet nyitja meg, a meghívott művészek között ott lesz Kiss Törék Ildikó, Miske László, Meleg Vilmos színművész és O. Andrássy Katalin zongoraművész is. Minden egységhez kapcsolódik egy-egy vers is, melynek szerzője a fotóművész fia, dr. Weiss István. Ezek a versek elhangzanak majd a megnyitón Kiss Törék Ildikó tolmácsolásában, árulták el beszélgetőpartnereink. Weiss István egyébként Robert Capa híres gondolatához – „Ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel” – annyit tesz hozzá: „A lelked is legyen közel”.
Nyitókép: Az életmű-kiállításon bemutatott alkotások tematikus egységekbe rendeződnek. Fotók: Weiss István
Galériabeli fotók: A jelen egy darabja; A múlt egy részlete
(Megjelent a Várad 2022./3. számában)