Ady és Arany nyomában
Éld át! Fedezd fel! címmel tartották meg a Collegium Varadinum örökségvédelmi és kulturális projektjét. Idén a Rákóczi Szövetség Bihar megyei szervezetével közösen hirdették meg középiskolás diákok számára.
A két költő munkássága mellett a hozzájuk kötődő reprezentatív nagyváradi, illetve nagyszalontai tereket és épületeket is megismerhették a séták során a diákok. A projektről július elsején tartottak beszámolót a kigondolók és szervezők: Tőtős Áron, a Collegium Varadinum elnöke, Kéry Hajnal megyei főtanfelügyelő-helyettes, a Rákóczi Szövetség Bihar megyei vezetője, Gali Boglárka, a nagyszalontai Arany János Múzeum menedzsere és dr. Zuh Deodáth eszmetörténész. Utóbbiak ketten kalauzolták is a diákokat a nagyváradi és nagyszalontai sétákon.
„A Rákóczi Szövetségben fontosnak tartjuk, hogy közösséget építsünk. Az elmúlt időszakban az osztályközösségeknek nem volt alkalmuk találkozni. Ezért is döntöttünk úgy a Collegium Varadinummal közösen, hogy egy olyan projektet valósítunk meg, amellyel a Bihar megyei osztályközösségeket tudjuk erősíteni” – mondta el Kéry Hajnal. Arra is emlékeztetett, hogy a szövetség két korcsoporttal foglalkozik: az iskolakezdőkkel és a középiskolás diákokkal. Az Arany János Múzeumba és az Ady Endre Emlékmúzeumba nemcsak nagyváradi, hanem margittai és székelyhídi diákok is ellátogattak, tette hozzá.
„A projekten keresztül többlettudást igyekeztünk átadni a diákoknak. Olyan ismeretekre hívtuk fel a figyelmüket, amiket a tanórákon nincs lehetőségük elsajátítani” – mutatott rá Tőtős Áron, s köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek és a Communitas Alapítványnak is a projekt lebonyolításának támogatásáért. Mint mondta, a projektnek nemcsak oktatási, hanem identitásformáló szerepe is volt.
A váradi séták során az volt az elsődleges kérdés, hogy miként lehet bemutatni a diákoknak azt a környezetet, ahol Ady Endre élt, hogyan köthető Ady a környezethez – magyarázta dr. Zuh Deodáth. A kulcs tehát az volt, hogy a személyiség hogyan köthető a helyhez. Izgalmas kérdés volt az is, hogyan erősödött fel az Ady-kultusz 1945 után, hiszen akkor hozták lére az emlékmúzeumot. Emellett érdekes volt Nagyvárad, azaz a századfordulón a polgárosodás útján járó kereskedőváros, illetve a XIX. század közepi mezőváros, Nagyszalonta közötti különbség is. A bihari megyeszékhelyen egyébként felkeresték a diákokkal az Ady-múzeumot, a Holnaposok szoborcsoportot, bejárták a Bémer (ma Ferdinánd) és a Szent László (ma Unirii) teret, meg a Fekete Sas palotát is.
Nagyszalontán Bagosi Hajnalka tárlatvezetővel felváltva kísérték a diákcsoportokat – mesélte Gali Boglárka. Útban a Csonkatoronyhoz érintették Arany egykori szülőházának helyét, a régi városházát. Fontos volt elmondaniuk, hogy az eredeti épületek tűzben semmisültek meg, de szó esett a Toldiról, valamint Arany János és Petőfi Sándor barátságáról is. Nagyszalontán a város más hírességeiről, például Sinka Istvánról, Zilahy Lajosról és Kiss István szobrászról is szó esett, tette hozzá a menedzser.
A projektben megközelítőleg 450 diák vett részt, például a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum, a margittai Horváth János Elméleti Líceum, a nagyváradi Művészeti Líceum, a Mihai Eminescu Főgimnázium és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum tanulói. A szervezők kérdőíves felmérést is végeztek a tanulók között, s a válaszaik alapján 93 százalékuk volt elégedett a programmal, s venne részt hasonlóban.
Nyitókép: Szemlélődés az Ady Endre Emlékmúzeumban
(Megjelent a Várad 2021/8. számában)
