Keresd az írónőt! 2.
Díjak és hendikepek
Kiss Judit Ágnes egy, a férfisovinizmusra jellemző kortárs vélekedést említett, miszerint egy szakma abból tekinthető devalválódottnak, hogy beengedték oda a nőket, mint az irodalomba, s ez alól manapság jobbára csak a mérnökök, az informatikusok meg a politikusok jelentenek kivételt. Szóba hozta azt a felvetést is, miszerint szükségesek-e a női kvóták olyan területen, mint az irodalmi díjak. A költő szerint ez esetben hendikep lenne a női nemhez tartozás. Boka László két adatot említett ennek kapcsán, az eddig kiosztott 106 irodalmi Nobel-díjból 13-at vehetett át női író Selma Lagerlöftől az idén díjazott kanadai Alice Munro-ig. Az is igaz, hogy az utóbbi három évtizedben az arány jelentősen javult. S egy magyar példa: míg a két világháború között tizenháromszor több esélye volt egy férfinek írói karriert befutni, az eredfordulón már „csak” hatszor több az esélye erre az erősebb (?) nem képviselőinek. Igaz, azt nem tudjuk, mi alapján készült ez a számítás. Boka egy, a női irodalommal szemben megfogalmazott másik kritikát is említett, ami szerint a női szerzők műveikben elsősorban a női identitáskeresést állítják a középpontba. Erre kérdezett rá Kiss Judit Ágnes, hogy jó, jó, de miféle identitásképzésről van szó, egyáltalán lehet-e homogén női identitásról beszélni? Úgy értelmeztük a gesztusokból, hogy nem.
A női irodalomról, író nőkről szólva a kortárs jelenségek is szóba kerültek, például a Forgách Zsuzsa és Bódis Kriszta szerkesztette, elég nagy irodalmi visszhangot kiváltó női antológiák, mint a Szomjas oázis. A beszélgetésnek az irodalomra vonatkozó részét Kiss Judit Ágnes két versének felolvasása zárta, különösen szép sikert aratva Ballada a kettős erkölcsről című költeményével, melynek egyik szakaszát idézük kedvcsinálóul: „Dicső macsó nevet nyer el a férfi,/ ha kétértelmű minden mondata,/ s a rossz nyelvektől akkor sincs mit félni, /ha minden éjjel más nőt visz haza./ De hogyha nő mer szabadosan élni,/ s nem csak célozgat arra, mit akar:/ „akármit el tud csípőn alul érni,/ vagy egyszerűen baszhatnékja van.”
Az ismeretlen katona felesége
Másfél óra nőirodalom mellett csupán néhány perc, néhány mondat jutott a nőszínházra a színházi pódiumbeszélgetésben, aminek a magyarázatát is megkaptuk Ari-Nagy Barbarától, mondván a mai magyar színházban nem beszélhetünk feminista vonalról már csak azért sem, hiszen a rendező, szerzők, direktorok zöme férfi, ebbe a kasztba nehezen s kevés nő tud bejutni, közöttük azért említést kapott Eszenyei Enikő és Ráckevei Anna. Az az érdekes adalék is elhangzott, hogy a negyvenes-ötvenes korosztályban kevés a jó női szerep. Ha már a feminizmus szó is elhangzott, Boka László érdekes, kirívó esetekkel szolgált, mint a Biblia női szemszögből elkészített fordítása, a Kalevala feminista átirata, illetve az ismeretlen katona feleségének emlékműve…
A rendezvény egy remek Kaffka Margit költeménnyel ért véget, A te színed előtt című verset Lázár Kati tolmácsolta nagy átérzéssel, hitelesen. Íme a záróstrófa: „ Nemes, szent csordultig-hited/ Aranykelyhét felém kináltad,/ Szerelmed grál-borát ajánltad:/ Most már, míg élek, szent leszek;/ Felmagasztaltál; fennt leszek;/ Végig “te színed elõtt” járva…/ Ó hála, hála, hála, hála!