Keresd az írónőt!
A nőknek az irodalomban betöltött szerepéről, írónőkről, női írókról beszélgetett a Holnapután fesztivál második napján, csütörtök este a Szigligeti Színház páholy-előcsarnokában egy féri, három nővel. Tegyük hozzá, az arány a közönséget tekintve sem volt eltérő, a mintegy száz érdeklődő között másfél tucat férfi lehetett. Feltehetően ők is remekül szórakoztak Lázár Kati színművész, Kiss Judit Ágnes költő, író, Ari-Nagy Barbara dramaturg, valamint a moderátor Boka László irodalomtörténész közel két órás, elsősorban a huszadik századi magyar irodalomból idézve szemléletes példákat felsorakoztató szellemi kalandozásán. A megidézett szerzőktől a színművésznő, míg saját műveiből a költő olvasott fel. S itt máris zavarban a krónikás: költőt, színészt avagy költőnőt, színésznőt ildomos említenie?
Bandika, mennyiért?
Maga Kiss Judit Ágnes bevezetésként megjegyzete, vannak szavak, amelyeket kifejezetten nőkkel kapcsolatban használhatunk, férfi esetében bájost említeni, netán azt , hogy csacsog, meglehetősen vicces lenne. Nevetett is a publikum.
Boka László felidézte a Nyugat centenáriumán, 2008-ban rendezett budapesti előadást, melyből hiányoztak a folyóirat női szerzői, ezért Nőnyugat címmel Mácsai Pál rendezésében később készült egy, ezt a hiányt pótolni hivatott előadás, amelynek dramaturgja Ari-Nagy Barbara volt. Figyelmeztető adat egyébként, hogy a kor modern lapjának tekintett Nyugatban közlő nők aránya mindössze két százalék volt. A kor nőíróinak nehéz sorát jellemezte Kaffka Margit levele Adyhoz, melyből egy rövid részlet el is hangzott, benne a nevezetes kérdéssel: „ Bandika, mennyiért lennél helyettem asszony?” Elfogadottság, el nem fogadottság tárgyában jellemző Szabó Dezső intoleráns mondata: „Szerintem a nőben az intelligenciát szeretni sunyi homoszexualitás.” Kiss Judit Ágnes szerint manapság is érzékelhető a nőkhöz való viszonyulás konzervatív megmerevedése, de ma inkább a politika részéről. Az irodalomban már kevésbé érezni. Ari-Nagy Borbála szerint az ma is jellemző, hogy ha egy nő valamit alkotóként tenni akar, akkor ezt a hagyományos női szerepei „eljátszása” mellett, felett teheti csak.
Nyugatos szókimondás
Boka László egy holnapost szóba hozva idézte fel Balázs Béla írását a tizes évekből a női választójogról. A holnaposokról szólva említést tett arról az irodalmi botrányról is, amit az okozott, hogy Antal Sándor, az első antológia szerkesztője előszavának kéziratában Miklós Jutkát jellemezve úgy fogalmazott: versei egy „éret nő szüzességének a sikongatásai.” A titokban kezelt előszó szövege mégis kitudódott, ezért a még nagyobb botrányt elkerülendő a költőnőre vonatkozó részt újra kellett szedni, nyomtatni A Holnapban.
Érdekes részét képezte a beszélgetésnek további epés megjegyzések, üzenetváltások felidésése, például az, hogy mit írt keresetlen szavakkal Csinszka Babitsról, Török Sophie Csinszkáról, Halmos Ilon (Kosztolányiné) Török Sophie-ról, illetve ugyanő Csinszkáról. Például Babits felesége szerint Ady özvegye „tehetséges nő, de rendkívül műveletlen. Tehetsége elsőbben is narcizmusából és indulattelt hőbörödöttségének talajából fakad.”