Megnyitották az egyházművészeti múzeumot a püspöki palotában
Szombaton délután zártkörű megnyitót tartottak a nagyváradi római katolikus püspöki palotában, ahol elsőként az egyházművészeti gyűjteményt – festményeket, szobrokat, ötvösmunkákat és egyházi textíliák – láthatják az érdeklődők.
A megjelenteket elsőként Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök köszöntötte, ő felidézte: amikor 2009. márciusában, Tempfli József megyéspüspöktől megkapta a püspöki palota kulcsait, elődje a rá jellemző nemes egyszerűséggel annyit mondott: „Csináljátok tovább.” Bár sok volt még a nyitott kérdés, azt tudták, hogy hazaértek elődeik örökéhez, és a múzeummal is sikerült megtalálniuk a modus vivendit. A püspöki palota felújítása 2017. december 17-én kezdődött, lépésről-lépésre megújult a palota és annak kertje, terveik szerint idén ősszel befejeződik a munka, mondta Böcskei László, aki köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért, a felújításon dolgozó cégek munkájáért, munkatársainak, támogatóiknak, valamint a Bukaresti Nemzeti Múzeum igazgatójának és szakembereinek segítségükért.
Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár amellett, hogy szót ejtett a katolikus egyház és püspökség szerepéről, azt is hangsúlyozta: a Bihar megyei kulturális intézmények önállóságáért nemzetiségtől függetlenül együtt kell kiállni.
Hegedüs Csilla, az európai alapok minisztériumának államtitkára a mafta kormánynak szóló köszönetnyilvánítás után szintén a kulturális intézmények önállóságáért emelt szólt. „Nekünk, politikusoknak egy feladatunk van: hogy a szabad alkotást támogassuk, alázattal, és megbecsüléssel” – mondta, majd hozzátette: ne a politikusok mondják meg, hogy ki, mit, mikor és hogyan alkosson, az ő hozzájárulásuk a köszönet legyen, hogy emberként, európaiként éljünk Nagyváradon, az országban és Európában.
Lakatos Attila, régész-történész, a nagyváradi egyházmegye vallásturisztikai irodájának vezetője Patachich Ádám püspök Nagyváradra érkezéséről beszélt. Ő tudta, hogy nemcsak egyházi-, hanem kultúrmisszióra is érkezett a városba, valamint azt is, hogy az élő kultúra és az élő hit forrásai sokkal szervesebben kapcsolódnak, mint ahogy látni szoktuk. „A szépség nem önmagában érték, hanem azért, mert közelebb visz önmagunkhoz, és közelebb visz Istenhez” – mondta Lakatos Attila, aki egyébként a gyűjteményt a román ajkú érdeklődőknek mutatta be, a magyar csoportot Csorba Sándor levéltáros könyvtáros kalauzolta.
Az első emeleti folyósokon a püspöki és kanonoki portétár kapott helyet, és csodaszép látvány az 1770-es években készült, helyreállított freskó, az ajtók feletti vizes tájakat ábrázoló, flamand stílusú falfestmények. Kiállították többek között Benczúr Gyula képét Schlauch Lőrinc bíborosról, Szamossy Elek (ő volt Munkácsi Mihály felfedezője) Erzsébet magyar királynéről készült festményét, és láthattuk az úgynevezett Sissi-termet, hiszen Ferenc József császár és a királyné 1857. május 25–27. között a palota vendége volt. Az ötvösmunkák között liturgikus eszközök, monstranciák és pásztorbotok is láthatók, s közöttük van, az a kókuszdióból készült szenteltvíztartó és -hintő, amivel a mostani barokk székesegyház alapkövét megszentelték. Az egyházi textíliák termében láthatók például klasszikus szabású és hegedűtok alakú miseruha és a Schlauch bíboros adományozta dalmatikát, miseruhát, püspöki ornátust és liturgikus kellékeket is kiállították.
A püspöki palota felújítása még tart, az egyházművészeti tárlat egyelőre csak kedden, csütörtökön és szombaton 11 és 15 órától látogatható továbbá fogadnak előre bejelentett csoportokat is a vallásturisztikai irodán keresztül.
