A varázslatos szekrény titkától a Nyitott ablak sokarcúságáig
Czilli Arankát és költészetét ismerhette meg a nagyváradi közönség a május 29-én megejtett irodalmi délutánon a Tibor Ernő Galériában. Volt szó többek között egy varázslatos szekrény rejtelmeiről, gyermekségről és felnőttségről, e kettő közötti kapocsról és „átjárhatóságról”, Czilli Aranka lírájának sokarcúságáról. A kovásznai szerzővel Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője beszélgetett.
Czilli Aranka kovásznai író, költő, magyartanár a beszélgetés elején elmondta: útján sokat segítette a kisváros bensőségessége. Ha nagyobb pezsgésre vágyott, Sepsiszentgyörgy elérhető közelségben található, de szüksége volt a kisvárosi meghittségre.
Aztán a félénk tizenéves kikerült a nagyvárosba, Kolozsvárra. Ugyanis a kincses városban járt egyetemre, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem néprajz–magyar szakán diplomázott. Szakmát és emberséget tanult. Tanárai közül megemlítette például Balázs Imre József nevét. Tanárainak sokat köszönhet abban, ahogy formálódott, alakult a szakmai élete. Férjével, Czilli Balázzsal, aki dramaturgiát végzett Kolozsvárott, némi dilemmázás után úgy döntöttek: Kovásznán telepednek le. Így Aranka visszatért szülővárosába.
Czilli Aranka Térey-díjas költő lett. E díj sok mindent jelent számára. Volt szerencséje személyesen is megismerni Térey Jánost, mégpedig a sárvári diákköltő- és írótáborban. Térey úgymond óriásként le tudott ereszkedni a tizenévesekhez, tudott velük jókat beszélgetni. Úgy érzi, csodaszámba megy az, hogy elnyerte a Térey-díjat. Álomszerű volt az egész.
Szóba került a verseskötetét és gyermekverseket, meséket tartalmazó könyvét kiadó Széphalom Könyvműhelyről. Szűcs László elmondta a váradi vonatkozást: a Széphalom Könyvműhely adta ki a Gyakorlótér című antológiát, amely kimondottan nagyváradi, Bihar megyei szerzők műveit tartalmazta, 1989 végén jelent meg Budapesten, majd hamarosan Váradon is bemutathatták a jelenlegi Partiumi Keresztény Egyetem Teleki utcai épületének dísztermében.
Czilli Aranka kétszer is volt a már említett sárvári táborban, amelynek miliője, hangulata nagy hatással volt reá. Mezey Katalin volt a lelke, mozgatórugója ezeknek a diákíró táboroknak. Varázslatos dolog volt az egész, Mezey Katalin költészete pedig lenyűgözte. Évtizedeken átívelő kapcsolat alakult ki. Oláh János is bátorította, hogy írjon, s közölte verseit a Magyar Naplóban.
Ezután A varázslatos szekrény – versek és mesék gyerekeknek és felnőtteknek című kötetre terelődött a szó. A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként vállalta, hogy gyermekverskötetet ír, ami nagy kihívásnak bizonyult. Sok történet, vers szól gyermekek között élő felnőtteknek. „Ahhoz, hogy hiteles szülő legyél, a gyermekek világában is kell élni” – mondta Czilli Aranka, aki nem mellesleg háromgyermekes édesanya. Hozzáfűzte: nem tud csak felnőttként élni, fontos neki a gyermeki szemszög, a gyermekség megélése. A kötetben ama szekrény afféle összetartó motívum. A gyermek oda vonul el, amikor nem érti a világ dolgait, vagy például fél valamitől. Elmesélt egy történetet, amikor is a legkisebbik gyermeke, Eszter lánya másfél éves korában egyszer csak elbújt valahová negyedik emeleti tömbházlakásukban. Mindenfelé keresték, sehol sem találták, már teljesen kétségbeestek, mire a leánka előbukkant a szekrényből. Ez a szekrénybe bújás aztán több alkalommal is megismétlődött, valahányszor úgy érezte a kislány, hogy inkább félrevonul, mert valami elbizonytalanította, valamitől megijedt, vagy épp nem értett valamit. A kötetet gyermekrajzok illusztrálják, a borító pedig a Czilli család nagylányának munkája, mert a nagyobb testvér úgy gondolta, csakis ő rajzolhatja meg a kishúgáról is szóló könyv borítóját.
A Nyitott ablak című kötetre a formai, tartalmi sokarcúság jellemző. Található benne szabadvers és kötött forma, József Attila-parafrázisok és változatos témák. Az alkotó megjegyezte: időnként van egy olyan félelme, hogy nehogy unalmassá váljon. Nem akarja önmagát ismételni, mind ugyanazt mantrázni. Evvel is magyarázható a sokarcúság. Egyébként a Nyitott ablak felnőtteknek szóló verseskötet, ám ebben is található olyan vers, amely a gyermeki világot idézi meg.
A versekből ízelítőt is kaptunk a felolvasás során. A jó hangulatú irodalmi délutánon Thurzó Sándor József brácsaművész muzsikált. A beszélgetés után lehetett könyvet vásárolni és dedikáltatni a szerzővel.
A kiemelt képen: Csathó Töhötöm, a Tibor Ernő Galéria művészeti vezetője, Czilli Aranka és Szűcs László. Fotó: Czilli Balázs
