Pont(vers)
Jelek az arcomon
Nagy szobrász az idő,
Gyűlnek, gyűlnek a jelek,
Hogy, nagyapám, téged
Bennem felismerjelek.
Bolondok
Külvilágtól elrekesztve,
Mint a forgalomból kivont érmek,
Sorstalanságukat élik,
S bizarr történeteket mesélnek.
Valaki jár
Valaki jár,
Tüzet csihol,
Ott, ahol egy
Szikra is sok.
Valamit mindig siratunk
Valamit mindig siratunk,
Ami a múltba rekedt,
S összegyűjtjük egy csokorba
A meg nem történteket.
Bűvös kocka
Kirakható-e
Összekavart életünk
Bűvös kockája?
Karácsonyeste
Jöttét kísérték
Csendes dallamok,
S utat mutatnak
Fénylő csillagok.
Ébredés
Szerződést bontok az éjszakával:
Hideg vízzel tisztítom szemem,
Mert halaszthatatlan munka vár rám,
Az álmaim kell megfejtenem.
Pont(vers)
Üres lap előttem,
Ó, versem pont lennél!
Rászáll egy huncut légy,
S nyomot hagy, pont lettél.
Kábelkocsma bezárt
– Enikő emlékére –
Az éjszaka beszéltem vele,
Kábelkocsma már rég bezárt,
Búcsúzáskor a fülembe súgta:
Ne feledjük a mosolyát.
Márton Károly
NÉVJEGY: Márton Károly 1956-ban született Nyárádszeredában. Jelenleg Marosvásárhelyen él. Eddig a Napsugár, a Hazanéző, az Erdélyi Toll, a Népújság Múzsa rovata, az Erdőszentgyörgyi Figyelő, illetve Magyarországon a székesfehérvári VÁR és a Napút közölte verseit. Kedvelt versformája a négysoros és a haiku.
(Megjelent a Várad 2021/10. számában)
Illusztráció: Csathó Töhötöm grafikája